ISMÉTELT VÁLTOZÁSOK A BVK-SZABÁLYOKBAN

A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó adószabályok tavaly júliusban történt módosítása a magáncégek tulajdonosainak nagymértékű rohamát idézte elő. Az új év kezdetével megint csak változtak a szabályok, hasonlóan heves érdeklődést okozva: újra lehetőség adódott a vagyonkezelésbe adott eszközök adómentes felértékelésére, amelyet csupán jól körülbástyázott feltételek esetén tudunk kihasználni.

A bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés (röviden: bvk) a vagyontervezés egyik legjobb eszköze, hiszen a működtetésével, a vagyont érintő változások jogi szempontból számottevően magasabb szintű védelemben részesülnek, mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog által biztosított eszközök.

A bizalmi vagyonkezelés alapvetően egy háromszereplős jogügylet: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. Az ügylet lényege, hogy a vagyonrendelő a vagyontárgyaiból létrehoz egy önálló vagyontömeget, ezt nevezzük kezelt vagyonnak. Ezt követően a kezelt vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő saját vagyonától, így védve van a vagyonrendelő és a vagyonkezelő hitelezőitől, valamint a vagyonkezelő által kezelt más vagyonoktól is.

A bizalmi vagyonkezelés valódi haszonélvezői a kedvezményezettek, de maga a vagyonrendelő is lehet kedvezményezett. A vagyonrendelő legtöbbször szűk családi körét jelöli meg kedvezményezettként. A kedvezményezettek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megállapított feltételek és időpontok szerint részesülhetnek a kezelt vagyonból. A kedvezményezettek körét a szerződésben lehet meghatározni, és akár olyan személy is feljogosított lehet, aki jelenleg még nem él (például a jövőben születendő unoka) vagy akár feltételekhez is köthető (például bizonyos életkor elérése) ez a jogállás.

A nyári módosítás

Jelentős változásokat hoztak bvk-ban az adótörvények júliusban kihirdetett módosításai, ugyanis az átmeneti időszakot követően 2023. szeptember 12. napjától megszűnt a bizalmi vagyonkezelési struktúrák legnagyobb adóelőnye: azaz, hogy a vagyonrendelő adófizetési kötelezettség nélkül fel tudta értékelni vagyonát piaci értékre a vagyonkezelésbe adáskor. Ennek a felértékelésnek köszönhetően a tulajdonos a későbbiekben adómentesen tudta a vagyonelemeket értékesíteni és azt a kedvezményezettek számára kiadni.

Így már nem is mondhatjuk olyan nagy meglepetésnek, hogy akinek csak lehetősége adódott rá az „szaladt” létrehozni 2023. szeptember 12-e előtt a családi vagyonkezelői struktúráját és abba át is tette a vagyonát vagy annak egy bizonyos részét.
Aki erről lemaradt, annak viszont a szeptemberben életbe lépett szabályok adókötelezettséget írtak elő arra az esetre, ha a vagyonrendelő a vagyonkezelőnek átadott vagyont felértékeli. Habár az adózás akár évekre is elhalasztható volt, értelemszerűen nem sok embernek jutott volna eszébe akkor adózni, amikor a társaságuk vagy egyéb vagyontárgyuk értékesítéséből még nem származott bevételük. Ha viszont valaki nem értékelte fel a vagyont a vagyonkezelésbe adáskor, úgy adókötelezettsége a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadásakor keletkezett.

A bizalmi vagyonkezelés tehát ebben a tekintetében úgy működött, mint egy holdingtársaság: mindaddig elhalasztható a vagyon értékesítésének adókötelezettsége, amíg a nyereség kiosztásra nem kerül magánszemélyek részére.

Volt azért lehetőség a szeptemberben létrehozott szabályokban is az adómentes felértékelésre:

1. Ha a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelést azzal a céllal hozza létre, hogy a kedvezményezettek csak az ő halálát követően jussanak a kezelt vagyon tőkéjéhez.
2. Ha a vagyonrendelő még életében rendelkezett arról, hogy a halála napjával kerüljenek át egyes vagyonelemek a bvk-ba – és így a felértékelésre is csak a halála napján került sor.

Januári szabályok: fix öt év és eszközérték-nyilvántartás

Az újraszabott szabályoknak köszönhetően a vagyonrendelés ismét adómentessé vált. A vagyonkezelőnek csupán azt kell vizsgálnia, hogy a vagyonkezelésbe adott indulótőke mikor kerül kiadásra a kedvezményezetteknek. A vagyonrendeléstől a vagyonkiadásig 5 évnek kell eltelnie, hogy a kedvezményezett adómentesen juthasson hozzá a tőkéhez. Ha azonban 5 éven belül kerül kifizetésre az összeg, akkor azután 15% jövedelemadó (és korlátozott szocho) fizetendő.

Ezzel a jogalkotó tulajdonképpen visszatér a 2023. szeptember 12-e előtti szabályokhoz, csak finomítja annak feltételrendszerét. Ugyanis ezen szabályok esetén mindig is kétséges volt, hogy pontosan mennyi ideig kell a vagyonnak a bvk-ban maradnia ahhoz, hogy az utólag, adómentesen kiosztható legyen a kedvezményezetteknek. Ha ez az idő túlzottan rövid volt, úgy a konstrukció nem feltétlenül valósította meg a bvk eredeti célját (azaz a hosszútávú vagyonkezelést) és ezért az adózási előnyök sem valósultak meg.

A nemrégiben hatályba lépő jogszabály egyértelmű, ötéves tartási időszakot határoz meg. Továbbá újdonság, hogy a vagyonkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a kezelt vagyon értékének változásáról, valamint a vagyonrendelés óta eltelt idő időről (ún. eszközérték-nyilvántartás). Emellett a vagyonrendelőnek a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak értékét is köteles alátámasztani, amely jogszabályilag kötelezővé teszi az átadott tárgyak vagyonrendeléskori értékelését.

Még érdekesebbé teszi a januárban elfogadott szabályokat, hogy alkalmazásuk szeptember 12-ére visszamenőleg is lehetséges: ha valaki szeptember 12. napja után úgy hozott létre bizalmi vagyonkezelést, hogy a vagyonát piaci értékre felértékelte, most mégsem kell adót fizetnie.

Mi lesz ezután?

Mint tudjuk a bizalmi vagyonkezelési struktúra számos előnnyel járhat:

• Társasági részesedések, vagyonok adómentes értékesítése
• Hagyatékátadási eljárásból adódó problémák kiküszöbölése
• Öröklésjogi korlátok áttörése
• Társasági vagyonok egyben tartása
• Vagyonvédelem személyes felelősség esetén

Azonban a kiszámíthatóság és a stabilitás (ahogy az üzleti életben általában), az egyik legfontosabb szempont, így egy adójogszabály is csak akkor tud megfelelően működni, ha az nagyon keveset változik az évek során.

Nem valószínű, hogy jót tett a bvk-nak a nyári vagyonkezelő alapítási roham, illetve a jogszabály oda-vissza módosítása sem vet rá jó fényt. Ugyanakkor abban lehet reménykedni, hogy a januárban elfogadott szabályok stabilak maradnak és azok által a bizalmi vagyonkezelések be tudják tölteni valós, elsődleges funkciójukat, azaz biztosítják a családi vagyonok generációk közötti, rugalmas átörökíthetőségét.

Érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány iránt? Mi segíthetünk!

Telefon: +36 1 889 2800

E-mail: info@vagyontervezes.hu

Web: vagyontervezes.hu

Publikálta: KORONAfm100 / forrás: vendég szerző