Mi az? Két barackos kosár, egy kis rossz idő, és kész is!

Mi az? Két barackos kosár, egy kis rossz idő, és kész is: a megfejtés kosárlabda
1861-ben született James Naismith kanadai edző, a kosárlabda játék kitalálója.
Az viszonylag széles körben elterjedt tény, hogy a kosárlabda nem valami másik sportágból fejlődött ki, hanem sokat gondolkodva kitalálták, a megszületésének körülményei viszont már nem ennyire ismertek.A dolog 1891-ig, azon belül is december 21-ig nyúlik vissza, amikor a kanadai Dr. James Naismith épp Springfield-i iskolában dolgozott. Ezen a napon főnöke arra kérte, hogy találjon ki valami időtöltést, amit fedett pályán is lehet végezni a tél során, amikor a többi sportág gyakorlása a rossz idő miatt lényegében lehetetlen, hogy ezzel is lekösse az iskola magatartásproblémás tanulóit.

A megoldásra két hetet kapott, de nem véletlen, hogy pont őt keresték meg a feladattal, és hogy ilyen rövid határidőt kapott: Naismith ugyan nem volt hatalmas termet, de legendásan erős, és kifejezetten művelt volt. A montreali McGill egyetemen tanult, ahol összesen 11 diplomát szerzett, orvosként doktori címet is kapott, de a papi képzést is elvégezte, egy évben pedig őt választották az egyetem legjobb sportolójának.

Nem is kellett sok, hogy Naismith fejéből valahogy kipattanjon az ötlet:
KÉT BARACKOS KOSARAT SZÖGELT A FALRA, A TANÍTVÁNYAINAK ADOTT EGY FOCILABDÁT, ÉS CSAK ANNYIT MONDOTT NEKIK, A LÉNYEG, HOGY A LABDÁT A KOSÁRBA DOBJÁK. MEGFÚJTA SÍPJÁT, ÉS KEZDŐDÖTT IS AZ ELSŐ KOSÁRLABDA-MÉRKŐZÉS.

A feltalálásnál egy fokkal érdekesebb, hogy egy olyan eszes ember, mint Naismith, csak kínok árán jött rá, hogyan tudná felgyorsítani a játékot. Eredetileg ugyanis a labda bennmaradt a kosárban, és létrán kellett felmászni érte, hogy kivegyék, és folytathassák a játékot. Naismith első fejlesztése az volt, hogy fúrt egy kis lyukat a kosár aljára, amin keresztül egy partvisnyéllel verték ki a kosárból a labdát, a hálós megoldást csak sokkal később vezették be.
Bár az első meccs óriási verekedésbe torkollt – több monokli, egy vállficam és egy ájulás volt a listán –, ez is közrejátszott abban, hogy Naismith módosította kicsit az eredetileg megfogalmazott szabályokat. Végül 13 pontban szedte össze a játék lényegét, innentől kezdve pedig futótűzként terjedt a kosárlabda.

Naismith szerény emberként sosem kérkedett a világ egyik legelterjedtebb játékának kitalálásával, pénzt sem kért érte soha, sőt, összesen annyi hírnévnek engedett, hogy az 1936-os berlini olimpia első kosármeccsén ő végezte el az ünnepélyes labdafeldobást.

Forrás: index.hu