Önkéntes nyugdíjpénztár: a legrégebbi nyugdíj előtakarékosság a piacon

Írta ekkor 2021-08-18

Az 1990-es években megjelent az önkéntes nyugdíjpénztár, és ez a nyugdíj jellegű öngondoskodás egyik fontos pillére azóta is. Ekkoriban ez volt az első kezdeményezés arra nézve hazánkban, hogy saját számlán, saját nevünkön lehessen nyugdíjra takarékoskodni / befektetni. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak semmi köze nincs a rövid életű magánnyugdíjpénztárhoz, amelyhez sokaknak keserű emlékei is fűződnek a 2012-es évből.

Míg a magánnyugdíjpénztárat az állam hozta létre és a bruttó fizetésből állt, tehát tisztán az állami társadalombiztosítási rendszer része volt, amíg meg nem szüntették, addig az önkéntes nyugdíjpénztár számlát a megkeresett, kézhez kapott, nettó fizetésből lehet létrehozni és „hizlalni”, növelni, így az államnak semmilyen ráhatása nincsen, mindössze annyi, hogy az állam tudja támogatni az önkéntes nyugdíjpénztárat, ahogy a nyugdíjbiztosítást és a nyugdíj előtakarékossági számlát is. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az államnak bármilyen jogköre lenne arra, hogy beleszóljon bármelyik jelenleg létező nyugdíj előtakarékosságba. Az persze elképzelhető, hogy az állami támogatást valamikor megvonják, de semmilyen erre utaló jel nincsen. Inkább ellenkezőleg, az állam érdeke is az, hogy minél többen saját maguk is tegyenek a nyugdíjuk megalapozásáért, hiszen nyilvánvaló, hogy az állami nyugdíj egyre kevésbé tudja (és tudja majd) ellátni a feladatát, hogy ebből az öregségi nyugdíjból valaki teljesen „kijöjjön hó végéig”.

Milyen lehetőségek vannak az állami öregségi nyugdíj kiegészítésére?

 A kiegészítés, amelyet a kérdésben használtunk, talán nem is a legjobb kifejezés, mert a jelenlegi átlagos nyugdíj kb. 148.000 Ft havonta, de sokan lehetnek, akik ennek több mint a dupláját szeretnék magukénak mondani. Persze nehéz pontosan kiszámolni valakinek a költségeit, hiszen van, aki saját lakásban lakik és ezzel megspórolja a lakbért – de ez nem azt jelenti, hogy a nyugdíja növekszik. Azonban az is ingatlanbefektetésnek tekinthető, ha valaki sikeresen vásárol (vagy épít / építtet) egy lakást vagy házat saját magának.

De az ingatlanvásárlás nem az egyetlen lehetőség. Mindenféle megtakarítás és befektetés segítségünkre lehet idősebb korunkban: legalábbis, amíg nem vesztjük el a kemény munkával megkeresett pénzünket. Szóba kerülhetnek nagyon magas rizikóval járó befektetések, mint kriptovaluták, részvények, etf-ek, day trading stb., stb., stb., azonban aki a nyugdíján és az időskori megélhetésén gondolkodik, általában nem ilyen magas kockázatú eszközökben gondolkodik. Egyes tőzsdei portálokon a kötelező adatokat nézve láthatjuk, hogy a felhasználók 65-90%-a pénzt veszít a tőzsdézésen.

Van, aki ezüstbe vagy aranyba fektet pénzt, akár fizikailag megvásárolva a nemesfémeket, akár ilyen alapú termékekbe fektetve, mások az ingatlanra „esküsznek”, a COVID-19 előtt, mint tudjuk, az AirBnB típusú, ultra rövid távú lakáskiadás volt nagyon divatos és a megtakarítások és befektetések világa szinte végtelen: attól kezdve, hogy olcsóbb kávét iszunk reggelente, egészen addig, hogy több milliárd dollárt gyűjtünk össze, mint a világ leggazdagabb emberei.

Azonban nem véletlen, hogy a legtöbb ember nem lesz a világ leggazdagabb embere (ez persze a definícióból is adódik), de itt arra gondolunk, hogy egy nagyon szűk réteg válik ultra gazdaggá életében. Aki pénzügyileg nem rendkívül képzett, azoknak a tőzsdei befektetések általában pénzveszteséggel járnak, hosszabb távon.

Magyarországon 2014 óta, amikor a személyi jövedelemadó törvény módosították, három olyan termékcsoport létezik, amelyet a magyar állam nemcsak ajánl, de támogat is, mint nyugdíjcélú megtakarítást / befektetést. Ezeket nyugdíj előtakarékosságoknak hívjuk.

Mely termékcsoportok tartoznak a nyugdíj előtakarékosságok közé?

A három termékcsoport, amely nemcsak nyugdíj előtakarékosságnak minősül jogilag, hanem ezekre állami adójóváírás is igényelhető, az alábbiak:

önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),

– nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és végül, de nem utolsósorban a:

– nyugdíjbiztosítás.

Mit kell tudni az állami adójóváírásról ebben az esetben?

Már említettük az SZJA (személyi jövedelemadó) törvényt. Ebből ki is lehetett következtetni, hogy a visszaigényelhető adó a személyi jövedelemadóból lehetséges. És kinek van ilyen adója? Mindenkinek van rengeteg, aki alkalmazott és azoknak is van, akik lakást vagy házat adnak ki és ezután fizetik az adót, ha ingatlant adunk el 5 éven belül és köteleznek adó megfizetésére, ha választott tisztségünk van és még sok más módon keletkezhet ilyen adó.

Azonban, ha nincs befizetett személyi jövedelemadónk (pl. KATA vállalkozók vagyunk), akkor azt nem is igényelhetjük vissza. Azonban jó tudni, hogy a nyugdíjbiztosítással az is lehetséges, hogy egy szerződés kötése esetén nem ugyanaz a személy a szerződés kötője és a kedvezményezettje. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy arra is van lehetőség, hogy egy olyan ismerőssel, akiben megbízunk, „összefogunk” és az ő személyi jövedelemadóját igényeljük vissza.

És hogyan zajlik mindez a gyakorlatban?

A legegyszerűbben egy életszerű példán át lehet ezt megérteni, számokkal együtt. Tegyük fel, hogy havonta 20.000 Ft-ot szeretnénk megtakarítani / befektetni az egyik nyugdíj előtakarékosságba. Ezt megtesszük, és a következő évi (személyi jövedelem) adóbevallásunkban jeleznünk kell, hogy vissza szeretnénk igényelni a személyi jövedelemadónk egy részét. Egészen pontosan a befektetésünk 20%-át igényelhetjük vissza, ennek plafonja egyszer az összes befizetett személyi jövedelemadónk (többet nyilván nem igényelhetünk vissza), másszor pedig termékcsoportonként is van egy maximum: nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) esetén ez 100.000 Ft évente, nyugdíjbiztosítás esetén 130.000 Ft, míg önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén 150.000 Ft évente.

Tehát térjünk vissza az eredeti példánkra: havi 20.000 Ft befizetése után 20%-ot, azaz havi 4000 Ft‑ot kapunk vissza. Elsőre nem tűnik egy óriási összegnek, azonban ha abba belegondolunk, hogy ez egy évben közel 50.000 Ft és nyugdíj előtakarékosságot legalább 10 évre kell kötni, már rögtön egy nagyobb összegről beszélünk.

Azonban, hogy még hívogatóbb legyen az ötlet, hogy az adónk jelentős része nem a központi költségvetés, hanem a saját zsebünkben landol újra, érdemes tudnunk, hogy a támogatás a befektetésünk része lesz, így a hozamok (és kamatos kamatok) ezekre is vonatkoznak. Így mindenképp érdemes igénybe venni az adójóváírást és nem elfeledkezni az adóbevallásokban kitérni minderre.

Nem véletlenül ez az egyik legnépszerűbb része a nyugdíj előtakarékosságoknak. Csupán a saját, befizetett adókból és ezek hozamaiból kijöhet egy használt, de akár egy új autó is egy másfél vagy két évtizedes befektetés után.

Melyik a legnépszerűbb nyugdíj előtakarékosság?

Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztár számlákból több mint egy millió létezik hazánkban, azonban ez nem feltétlenül azért van így, mert mindent összevetve ezt választották a számlatulajdonosok, hanem azért, mert sok munkáltató ilyen számlát nyitott az alkalmazottainak és helyettük fizették be a tagdíjat. Sőt, ma is néha elő-előfordul egy-egy álláshirdetésben, hogy ezt ajánlják egyes munkáltatók.

Ezután jön a nyugdíjbiztosítás, amely bár 2014-ben indult, már több mint háromszázötvenezer ügyfele van. Itt több oka is van a népszerűségnek, de ez inkább akkor ajánlott, ha még 12-15 év van hátra a nyugdíjunkig és havonta legalább 10.000 Ft-ot félre tudunk tenni erre a célra.

A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) nem ilyen népszerű, ez az értékpapírszámla elsősorban azoknak ajánlott, akik nagyon jól értenek a pénzhez, értékpapírokhoz, esetleg részvényekhez és a kereskedelmükhöz.

Érdemes szerintünk egy független szakértővel tárgyalni mindezekről, hiszen ha meg is találjuk a megfelelő termékcsoportot, még mindig rengeteg termék áll rendelkezésre (csak nyugdíjbiztosításból több mint 50 létezik jelenleg). Az ilyen tanácsadások ingyenesek.

 


Olvasói kommentek

Komment írás

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Required fields are marked *

kilenc + három =


KORONAfm100

itthon vagy...

Most szól
KORONAfm100
Itthon vagy...