Paks II. számít a magyar kutatók, tudósok munkájára

Írta ekkor 2019-04-04

Számos magyar tudós játszott meghatározó szerepet az atomenergetikában, hazánk pedig már az ’50-es évek végén az iparág élvonalába került – ez alapozta meg azt a tudást, aminek bázisán felépült a Paksi Atomerőmű.

Fontos, hogy ez a tudás fennmaradjon és a Paks II. projekt során is kamatoztathassuk – mondta a Budapesti Kutatóreaktor 60 éves jubileuma alkalmából Süli János miniszter a Magyar Tudományos Akadémián.

A Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter felidézte, hogy hazánkban az Országos Atomenergia-bizottság már az ’50-es évek első felében megalakult, majd 1959-ben megvalósult a kutató-, később pedig a Műegyetemen az oktatóreaktor is, tehát Magyarország már korán az élvonalba került az atomenergetika békés célú alkalmazása terén. Számos magyar tudós vált a tudományág meghatározó alakjává, Magyarországon pedig kezdetektől rendelkezésre állt az a tudás, aminek eredményeként Pakson négy olyan blokk épült, amely minden tekintetben megfelel az elvárásoknak.

Utalt arra is, hogy éppen tíz éve, 2009. március 30-án 95,4%-kal szavazta meg az Országgyűlés azt az előterjesztést, ami megteremtette a két paksi blokk építésének elvi lehetőségét. – A munka zajlik. Olyan blokkokat építünk, amelyek 60 évig garantálják Magyarország olcsó, időjárástól függetlenül és szén-dioxid kibocsátása nélkül termelő, biztonságos kapacitást – fogalmazott Süli János.

A Budapesti Kutatóreaktor 1959 óta működik Csillebércen a Központi Fizikai Kutatóintézet területén. A reaktort üzemeltetető MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai alapkutatásokat végeznek, de az atomenergia alkalmazóival is szoros a kapcsolat. Lovász László, az MTA elnöke azt mondta, szaktudásuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például a Paksi Atomerőmű működhessen, az Energiatudományi Kutatóközpont pedig az Országos Atomenergia Hivatal műszaki szakértő intézményeként végez fontos feladatokat. A központ partnere volt a Paksi Atomerőműnek az elmúlt évtizedek biztonsági felülvizsgálatai és az azok nyomán megvalósított műszaki, technológiai fejlesztései során. Az elmúlt időszak legfontosabb ilyen projektje volt – mint a tudományos ülésen is elhangzott – a teljesítménynövelés, az üzemidő hosszabbítás és a 15 hónapos üzemanyag ciklusra való áttérés.


Olvasói kommentek

Komment írás

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Required fields are marked *

kettő × 2 =


KORONAfm100

itthon vagy...

Most szól
TITLE
ARTIST